Tegnapelőtt, hétfőn, haza kellett hoznom Andrist a bölcsiből, mert a szeme váladékos volt. Kicsit taknyos is volt. Lázát megmértem, 38.5. A szemébe kentem abból a kenőcsből, amit legutóbb kaptunk szemfertőzésre.
Hétfő éjszakánk borzasztó volt - sírós, nyűgös, csak velünk egy ágyban volt hajlandó aludni, ott is úgy, hogy gyakran a lábaival kalimpált a párnán, de nem hagyta, hogy megfordítsuk.
Kedden reggel mégis jókedvűen ébredt, elindultunk orvoshoz, időpontot kérni, - kaptunk is, délután 2-re. Bölcsibe is bevittem, mert ott azt mondták hétfőn, hogy ha van szemkenőcse, és megkezdtük a kezelést, és jól van, akkor mehet bölcsibe.
Mire odaértünk, elpárolgott azonban kismanó jókedve. Sápadtan és elesetten bújt hozzám, nem volt kedve kinn játszani a többiekkel.
Hazajöttünk, kicsit aludt, aztán elmentünk az orvoshoz. A tüdeje okés, az orrdugulást viszont meg kell szüntetni, mondta dokibácsi, mert mindkét füle piros kicsit a hallójáratokban, tehát vigyázni kell, hogy a takony ne arra menjen, mert akkor még középfül- vagy arcüreggyulladás is lehet belőle - gondolom én, dokibácsi csak azt magyarázta, hogy az egész cucc egybevan az arcnál, orrüreg és hallójárat, légutak és nyelőcső...
Hazajöttünk, éreztem, hogy kicsit meleg a huncutbogár, de nem mértem lázat, csak hagytam aludni.
Estére viszont nagyon felforrosódott, mikor megmértem, 40,1-et mutatott a hőmérő!!
Azonnal Nurofen és hűtőfürdő!
Mire apja hazaért, már vidáman ugrabugrált. Este 22.20kor sikerült ágyba tenni. :)
A mai, szerdai napunk jól indult, nem lázas, jókedvű, viszont nemigen eszik, csak a tejecskéjét iszogatja.
folytatás:
szerda és csütörtök este nagyon nyűgös, velünk egy szobában aludt, a rácsos kiságyát odahúztuk anya mellé, és elalvásnál és éjjel is néha a kezemet benyújtottam a rácson, hogy ne sírjon, inkább aludjon. Működött! :)
Ma, pénteken egyedül hagytam kisbogarat a bébiszitterrel, Márkkal. Márk istenien elvan kismanóval, olyan, mintha a nagytesója lenne. Még a szemkenőcsöt is simán belekente a szemébe, - erre egyébként én is gondoltam - előző nap hármunknak "kellett" lefognunk, hogy valahogy a krémet a szemébe juttassuk. Éreztem én, hogy valami nem kóser, hogy jobban szenved attól, hogy le van fogva és nem mozoghat szabadon, mint attól, hogy kenőcvs kerül a szemébe.
De ma minden rendben volt, esti szemkenőcsözésnél az egész nap távol levő anyát, engem "kért meg", hogy kenjem a szemébe a kenőcsöt. Mikor Márk mondta neki, hogy na, mutassuk meg anyának, miyln ügyesek vagyunk, és én is odaültem melléjük a füldre, odaszaladt hozzám, és hanyatt dobta magát az én ölemben. A szemkenőcsöt kis fültisztító pálcikár kentük, és aztán Márk egy játékkal mutatta Andrisnak, hogy merre nézzen. Felfele, oldalt. És a külső szemzugba kentem a kenőcsöt, oda, ahol volt hely neki.
Semmi sírással egy secc-perc alatt megoldódott a probléma.
Ma már láza sem volt, így teljesen nyugodtan tudunk elutazni apjával első gyerek nélküli közös hosszú hétvégénkre!! :)
Holnap hajnalban indulunk, vasárnap jövünk haza.
Márk remekül tartja a frontot.
Ma már a kiságyat sem kellett a mi ágyunk mellé hozni, kismanó vidáman szuszog a saját kiságyában.
Hurrá, holnap már bölcsibe is mennek, bár rövidített üzemmódban. Kicsit késve reggel, és kicsit korábban haza délután.ű
Holnap Stockholm!!
nyomás pakolni!! :)
