Hihetetlen, de így van!

Kis lusta dög volt még itthon a nagyfiú 10 nappal ezelőtt is! Kérdésemre: kell vécére menni? rendszerint nagy "neeeeeeem!!" volt a válasz, majd kisvártatva már rottyantott is a gatyájába nagy röhögve az én édes kisfiam.

A 10 napos nyaraláson azonban elhatároztam, most fülön csípem őkegyelmét, és megtanítom vécére menni...

Sejtettem én már régóta, hogy az egyetlen dolog, ami őt visszatartja attól, hogy elszaladjon a vécére, az, hogy rettentően elfoglalt!!! Egész egyszerűen: Nehéz abbahagyni a játékot!!

Mondtam is neki: nézd csak, ez a kisvonat itt megvár téged!

És amilyen édes a kis huncutbogár, most ő maga mondja már - ez megvár! - és szalad a vécére!! :)

A processus rém egyszerű volt: vettem egy mély levegőt, és kihasználva végre a meleg, napsütéses időt, nem adtam rá pelenkát nappalra - jöjjön, aminek jönnie kell, bele a kis alsónadrágba, vagy hát szanaszét a kertbe - csak az anyukám meg ne lássa ... :)

Eltartott egy-két napig, amíg tudatosult kisfiunkban, hogy most akkor mi is történik, ha ő úgy érzi belül, hogy most valami jönni fog, és megérezni, hogy milyen is az, ha az a dolog már kinn van.

Harmadik napon már önállóan szaladt ki a kertbe,  hogy meglocsolja a füvet - arra nem gondolt a kis hebehurgya, hogy hát a kis nadrágot is le kéne tolni!

Negyedik nap meg már a vécét is megtaláltuk időben, és a kis gatyát is le tudtuk tolni időben!

A nyaralásból hazafelé nagy bátran már csak kis alsónadrágban jöttünk!! És nem csalódtam - bizony, időben szólt, hogy pisilni kell!

A szobatisztaságra nevelés magyarul nem ördöngösség.

Ha jól sejtem, a legtöbb gyermeknél a 3. születésnapot megelőző vagy követő nyáron meleg időben egy hét alatt beáll a dolog, ha nem lett másképp nagyon elrontva...