Ezt a naplót azért kezdem írni, mert úgy érzem, sok édesanya küzd hasonló problémákkal, mnt én, és talán lesznek olvasóim, akik ötletet meríthetnek tőlem, és én is találok sorstársakat, akiktől én tanulhatok.

A kisfiam tegnap volt éppen 9 hónapos!

Jó étvágya van, szépen fejlődik, és nagyon huncut!!

Apjával egyetértésben nagyon fontosnak tartjuk, hogy érzékenyen reagáljunk a sírására.

Mindig megpróbáljuk kitalálni, hogy mi baj lehet, sosem hagyjuk egyedül sírni, és ha kéri, felvesszük.

6 hónapos koráig kizárólag anyatejet kapott, azóta zöldséget és gyümölcsöt is szépen eszi, már husit is kap, mindezt pürésítve.

Eperfélékkel még várunk 1 éves koráig, tejtermékeket egy hónap múlva kezdem adni.

Az étkezési ajánlások szerint már kaphat halat.

Bevallom őszintén, napirenddel idáig nagyon hadilábon álltunk, de kb. a múlt héttől fogva kezdtünk valami rendszerességet is kialakítani.

Az igazság az, hogy mivel mi apával későn kelők vagyunk - főleg mert apa is szabin van!! - ezért Andris is későn kel velünk. Aminek az a következménye, hogy este is nagoyn későn keveredik ágyba.

De a kajálási rend azért kezd valahogy beállni:

7kor reggeli, (és ezután még szunya!!), 10kor 10órai, 1kor ebéd, 4kor uzsonna, 7kor vacsora, és este 9kor vagy 10kor még egy szopi van.

az elválasztással nagyon lassan haladunk.

Naponta 4szer is kér szopni, és szopás után hajlandó a pürét is megenni.

egyébként igen jó étvágyú, nemigen válogat, zöldséget és gyümölcsöt is szereti.

Az éjszakai szoptatásról múlt hét hétfőn kezdtem meg - másodszori nekifutásra - leszoktatni.

Első éjszaka nagyon sírt, de nagyon vigasztaltuk. Apja lefogta, mert mászkálni akart mindenhova, és mikor apja karjainak szorításában nagyon sírt, magamhoz visszavettem, és együtt elaludtunk.

Második éjszaka már nekem kellett lefogni - nem akart szopni, és nem is sírt, viszont nagoyn eleven volt, és játszani akart. A zenélős macit húzogattam fel neki egymás után sorozatban, egy órába is beletelt, mire végre elaludt.

Harmadik éjszaka feladtam kissé a dolgot - szabadjára engedtem a kis ördögöt, hogy hadd kússzon másszon kedvére a szobában. Ha jól emlékszem, viszonylag hamar - fél óra - múlva megunta a dolgot, és elaludt velem egy ágyban.

A Picik és kicsik c. könyvből vettem az ötletet, hogy cumikat tegyek az ágyába, hogy ő is megtalálhassa, ha elveszíti. Ez nagoyn bejött.

Az idáig eltelt másfél hét alatt már két olyan éjjel is volt, hogy csak a kis fejét kellett megsimiznem - könnyen elérem a saját ágyamból - és visszaaludt!!

Néha órát lehetne hozzá igazítani, reggel 7kor kéri a reggelit, de ma pl. - miután átaludta az éjszakát! - reggel hatkor már hangosan követelte a cicit. Nem is várakoztattam meg, adtam neki. Aztán 9ig együtt húztuk a lóbőrt.