Hát, igen, ilyen is van!
A reggelek gyakorta hangosak Andris reklamálásától: sove, sove, ami annyit tesz norvégul: alszik, alszik!! - amit azzal tetéz, hogy a pelenkázóasztalról visszaugrik fejest a kiságyába, aztán magára húzza a takarót.
Én ilyenkor az ujjbábokhoz folyamodom. Jön a kisegér, meg a kismaci, meg a kiscica, és mind körbeudvarolják Andreast, miau, brum, brum, cin-cin.
Hát erre már muszáj, hogy kidugja az orrát a paplan alól. Ki is dugja, működik is.
Apa ma reggeli mutatványát - amikor én sem nagoyn akartam ui. kidugni az orromat a takaró alól - fel kellett volna vennem videora. Maci kötéltáncot járt a kiságy korlátjának a tetején. Andreas hangos kiabálására: fall, fall, maci zuhanórepülést végrehajtva landolt kismanó paplanjának tetején, felkérésre 5-6szor is. Nog een kertje? még egyszer? JA!!!
Mikor apa megelégelte, saját kezűleg emelte Andreast a pelenkázóasztalra. A sivításra anya lépett megint közbe. Utyuluputyulu, ha vissza akarja tornázni magát a kiságyába, legfeljebb csak segíthetünk neki, igaz, szívem? adj neki még öt percet, addig összekészítheted az uzsonnáját.
5 perc múlva látom, Andris saját önszántából mászik kifelé a kiságyából, fel a pelenkázóasztalra! :)